Plútó – Uránusz kvadrát: zsenik, pszichotikusok, szabadságharcosok és terroristák
December 15-én újra bepontosult az Uránusz-Plútó kvadrátja. Az elmúlt években már hozzászokhattunk, hogy amikor a vulkánok bolygója, a Plútó kölcsönhatásba kerül a földrengések urával, az Uránusszal, hatalmas megrázkódtatásokra számíthatunk, mivel energiájuk keveréke nem alkot kimondottan kellemes egyveleget.
A mostani Plútó–Uránusz kvadrát az 1965/66-ban kezdődött ciklus fontos állomása. Hosszabb távon is hatást gyakorol, lényegében 2010 nyarától 2017-ig érvényesül befolyása, a 2012-2015 közötti évek a legintenzívebbek. A fényszög energiái folyamatosan érzékelhetők, de az egzakttá válását követő vagy megelőző napokban és hetekben különösen erőteljesen hat. Szűkebb és tágabb környezetünkben ilyenkor sajátos nyugtalanság söpör végig, amely sokféleképpen nyilvánulhat meg.
Fékezhetetlen szabadságvágy
Ezek azok az időszakok, amikor egyéni életünkben, akár saját elhatározásunkból akár külső tényezők hatására, nagy változásokat eszközlünk.„Azok a viselkedési – és szokásminták, amelyek addig a biztonság kényelmes alaptónusát nyújtották, bizonyos pszichológiai erők és külső körülmények folytán feltétlenül átalakulnak, ráadásul ezen erők szemmel láthatóan nem kiszámíthatók” – írja Bill Tierney Békességben a Plútóval, Békességben az Uránusszal című könyveiben. Bár a zseniális amerikai asztrológus a személyi horoszkópokat érintő változásokat taglalja, észrevételei kollektív szintre is kiterjeszthetők.
Mivel a fényszög a Kosban levő Uránusz és a Bakban levő Plútó között jön létre, e hatások azokat érintik a leginkább, akiknek képletében fontos szerepet játszik a Bak és a Kos princípiuma – pl. Napjuk, Holdjuk, vagy más személyi bolygójuk, aszcendensük áll ezekben a jegyekben. Persze másokra is befolyással vannak, hiszen ezek az energiák minden horoszkópban megnyilvánulnak egy-egy életterületen.
E tranzitok idején különösen makacsokká és elszántakká válunk. Egyetlen perccel sem viseljük tovább a beskatulyázást, visszatartást, elnyomást, vagy azt, hogy bármilyen módon megakadályozzák vágyaink, céljaink elérését. A lassúság, ostobaság, személyes tereink elözönlésének a kísérlete mérhetetlen ingerültséggel tölt el. Elemi erővel ébred fel bennünk egy régóta elnyomó szociális vagy családi helyzetből való megszabadulás vágya. Ennek hatására aztán valóban kiléphetünk a javunkat már régóta nem szolgáló kapcsolatokból, de ugyanilyen gyakran fordulhat az is elő, hogy fejjel megyünk a falnak, elhamarkodottan, a következményeket nem mérlegelve szakítunk, mondunk fel, vállalkozunk egy kellőképpen át nem gondolt új kalandra.
Ilyenkor persze a Plútó „időnként megállíthat bennünket, hogy vessünk egy pillantást az egész képre mielőtt őrült kockázatok árán mindent tönkretennénk vélt szabadságunk érdekében, főleg ha hosszú távú anyagi biztonságunk a tét”. Vagy – egészíteném ki Tierney-t, ha úgy találja, hogy soron következő fejlődési állomásunk külső száguldás helyett már inkább belső mélységeink bebarangolását követelné. (Lélekkeresés az élet delén , Életünk állomásai: ) A Bak Napú (1969. január 3) Michael Schumacher 2013. december 29-i síbalesete klasszikus példája az effajta, túl otrombára sikeredett plútói figyelmeztetéseknek.
Szakíts, ha bírsz !
A párkapcsolatok és más társas viszonyok is sajátos szakítópróbán mennek keresztül. Ez leginkább a Skorpió és a levegős típusok (Ikrek, Mérleg, Vízöntő) közötti diszharmonikus megnyilvánulásokra hasonlít (l. részletesen Mars a Skorpióba lép c. bejegyzést). Nem véletlenül, hiszen a Plútó a Skorpiónak, az Uránusz pedig a Vízöntőnek az ura. Hogy miért keveredik nézeteltérésbe a két elv? Nos, például azért, mert mint Tierney megállapítja, az „Uránusz nem fog órákig beszélgetni egy általa biztosan reménytelennek ítélt ügyről. Gyorsan felméri a helyzetet, érzelmi eltávolodást gerjeszt, majd elhagyja a helyszínt és még csak hátra sem néz. Az együttműködésre való hajlandóság és az együttérzés nem képezik részét egyébként színes karakterének.”A Plútó- játékos ilyenkor makacs ellenállást tanúsít, megpróbálhatja visszarángatni az Uránuszt a normál kereket közé, és minden eszközt bevetve igyekszik megakadályozni, hogy a kapcsolat (akár házasságban, akár üzleti viszonyokban) véget érjen. Amikor az Uránusz úgy érzi, hogy manipulálni akarják, az átlagosnál is irányíthatatlanabbá és ellenségesebbé válik.
Bár maga a plútói minőséget hordozó személy gyakran nincs is tudatában, az ilyen típusú interakciók lényege, hogy önvizsgálatra sarkallják az uránuszi karaktert, igyekezve megértetni vele, hogy a frusztráció destruktív kezelése nem fogja segíteni abban, hogy valóban szabadnak érezze magát. Persze ilyesfajta eszméllések csak a legritkább esetben szoktak bekövetkezni. Sokkal valószínűbb, hogy az Uránusz – játékos végképp elveszti türelmét, és ahelyett hogy felismerné, mikor és mitől válik ilyen ésszerűtlenül akaratossá, eszeveszett tombolásba kezd. Plútó a maga részéről szintén nem érti, hogyan vonzott életébe egy olyan személyt, aki folyamatosan túlreagál, gorombáskodik s általában a legkellemetlenebb pillanatokban kap dührohamot tőle. Nehezen látja át, hogy e rémes válaszreakciót ő maga keltette életre.
A sors iróniája, hogy a függetlenségéhez elszántan ragaszkodó uránikus típus ezekben az időszakokban öntudatlanul is kiprovokálhat olyan helyzeteket, amelyekben az irányítást átengedi a plútói félnek, aki persze majd’ megfojtja követelőzésével. Ő pedig érzései szerint nem reagálhat másképp, csak azonnali és gyors szakítással. Csakhogy a Plútó nem engedi ezt a koreográfiát símán megvalósulni. Az utolsó pillanatban súlyos bonyodalmak léphetnek fel (A váratlan baleset, betegség, öngyilkossági/ gyilkossági kísérlet épp annyira hozzátartoznak a repertoárhoz, mint a Plútó-tulajdonos akaratától független események – pl. közeli hozzátartozó halála, munkahely elvesztése, környezeti katasztrófa, stb). Ilyenkor „mintha az univerzum figyelmeztetne: gondoljuk meg mielőtt elhagynánk a másikat, hiszen lehet, hogy valamilyen drámai esemény hoz közelebb egymáshoz. A gond az, hogy hirtelen már nem vagyunk semmiben sem biztosak, csak abban, hogy csúnyán csapdába estünk “– vázolja Tierney az ilyen típusú forgatókönyveket.
Metamorfózisok
A szélsőséges bolygóprincípiumok kölcsönhatása felkavarja a személyes és a kollektív tudattalant is: a legközelebbi hozzátartozókat és barátokat megdöbbentő személyiségváltozások szintén hozadékai lehetnek a fényszög hatásának. Ezek lehetnek nagyon pozitívak is: egy notórius semmittevő úgyszólván egyik napról a másikra rátalál hivatására és hasznos, kreatív tevékenységekbe kezd, egy gyógyíthatatlannak hitt beteg tünetmentessé válik, másvalaki, akinek élete folyamatos megalkuvásban telt, most váratlanul a sarkára áll és kiharcolja az őt régóta megillető pozíciót, stb.
E rejtélyesnek és váratlannak tűnő változások hátterében az áll, hogy olyan , már eddig is meglévő személyiségrészeink kerültek felszínre, melyek hosszú ideig eredménytelenül küszködtek azért, hogy nagyobb érvényesülési, önkifejezési lehetőségeket kapjanak (Uránusz). Legtöbbször félelmeink, a komfortzónához, biztonsághoz, beidegződésekhez való ragaszkodás (Plútó) nem engedi őket a napvilágra. Persze, a történet sosem fekete vagy fehér, hiszen tudattalanunk uránuszi tartományai nem mindig újító szelleműek. Lehetnek nagyon kártékonyak, bomlasztók sőt örültek is, szabadjára engedni őket pedig ha nem is hordozza minden esetben a személyiség felbomlását, hazavághatja akár több évtizednyi fegyelmezett munkánkat, tanulmányainkat, stb.
Az utóbbi kategóriába tartozó átalakulások nagyon aggasztók. Közéjük tartoznak az elemi erejű dührohamok, amikor az illető úgy viselkedik, mintha elment volna a szép esze, a jól ismert személyiség felbomlása, vagy egy korábban is meglévő diszharmonikus elem teljes mértékű eluralkodása – és ennek tragikus folyományai: önsorsrontás, szélsőséges, egészen a pszichopátiáig fajuló magatartás, bestiális bűncselekmények, stb.
A magányos ámokfutók gaztettei meg a különös kegyetlenséggel elkövetett gyilkosságok bizonyos formái egyértelműen ide sorolhatók. (pl. 2011. július 22, amikor, Anders Behring Breivik– (Oslo, 1979. február 13) – norvégiai tömeggyilkos 77 fiatalt mészárolt le, a Szita Bence, a 11 éves kisfiú borzalmas halála 2012. október 29-én, akit saját mostohaanyja csalt el és gyilkoltatott meg két hajléktalannal) akárcsak bizonyos csoportok által elkövetett brutális bűncselekmények. Pl. a csepeli hajléktalan gyilkosságok , melyekre 2011 nyarán úgy derült fény, hogy egy félig eltemetett férfinek sikerült kiszabadulnia kínzóitól, Dmytro Bulatov ukrán ellenzéki aktivista elrablása 2014 január 22-én, megkínzása és csodálatos szabadulása 2014 január 30-án, az Iszlám Állam ( a témához kapcsolódó közlések, Iszlám Állam képlete, stb ld: Próbatételek életre – halálra) brutális mészárlásai, az élve eltemettetéstől a lefejezős videókig.
Azzal, hogy megkülönböztetjük az egészséges és a beteges plútói- uránuszi késztetéseket, illetve tudatos erőfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy karakterüknek megfelelő egészséges megnyilvánulási terepet találunk számukra, magunknak is másoknak is leírhatatlan szolgálatot teszünk. A mi esetünkben egy ilyen beavatkozás akár életmentő is lehet, hiszen így a rák és más komoly betegségek, balesetek, súlyos személyiségzavarok kialakulását is megelőzhetjük. Vagy, ha már bekövetkezett a tragédia, még olyan esetben is lehet visszaút, amikor a hivatalos orvostudomány már feladta.
Szabadságharcosok és terroristák
A társadalmi élet is felbolydul: a fényszögek bepontosulását tüntetések, engedetlenségi mozgalmak, botrányok, nagy visszhangot keltő reformok kísérik. Más hatásoktól függően a tömegek csupán egy néhány órás demonstráció erejéig verődnek össze, de akár a meglévő struktúrákat elsöprő tiltakozáshullám is elszabadulhat. Bár a két bolygóprincípium alaptermészete gyökeresen különbözik egymástól, közös vonásuk, hogy mindketten félelem és gátlások nélkül igyekeznek lerombolni a fennálló rendet. Ez drámai méreteket is ölthet – gondoljunk például a 2011-es Arab Tavaszra, mely később az egész közel–keletet destabilizáló polgárháborúba torkollt, vagy a 2013 novemberében kezdődött kijevi tüntetésekre.
(arab tavasz)
Az események váratlansága szintén sokkoló lehet: a békésnek induló demonstrációkon elszabadul az erőszak, megdönthetetlennek vélt rendszerek összeomlanak, a Berivikhez hasonló ámokfutók jóvoltából rémálommá válik egy kellemesnek ígérkező vakáció, diákok vizsgáját – mint a 2014. december 16-án, a pakisztáni Pesavarban történt – öngyilkos merénylők támadása szakítja félbe és még sorolhatnánk.
A fényszögek magyarországi vonatkozása is elgondolkoztató: az Uránusz röviddel a 2010-es választásokat követően váltott jegyet, 2010 nyara folyamán pedig a rövid időre összeálló kvadrát ízelítőt adott, mire is számíthatunk később. A 2014-es választások idején, áprilisban ( ld. Tavaszi előrejelzések, Apokalipszis most? c. bejegyzéseket) egyéb erőteljes hatások mellett szintén pontos volt ez a fényszög is, kétséget sem hagyva afelől, hogy az eddigieknél is zűrzavarosabb idők következnek.
Kiss Kati
Rövidebb változata:
Égszakadás- földindulás:
Kapcsolódó írások:
Az összeomlás és az újjáépítés mintázatai
A történelmi és az asztrológiai ciklusok meglehetősen szoros kapcsolatban állnak egymással. Plútó – Uránusz kvadrát
Uránusz – Plútó kvadrát (Darkstar blog cikke)
Ami jön, fogadjátok, ami megy, engedjétek
(Asztrológusok a nagy változásokról)
asztropressz 