asztropressz

Kezdőlap » Krízishelyzetben

Krízishelyzetben

Megrekedve

Mindannyiunk életében vannak olyan időszakok, amikor jól mennek dolgaink. Ilyenkor nem tűnődünk túl sokat, hanem úgy vesszük az életet, ahogy jön. Sőt, hajlamosak vagyunk tátott szájjal lesni a sült galambokra, holott, kiaknázva az időszak adta lehetőségeket, akár galambot tenyészteni is megtanulhatnánk. Hiszen időről-időre ugyanígy ránk köszöntenek majd olyan periódusok is, amikor csak bukdácsolunk életutunkon, végül akár teljesen el is akadhatunk. Megszűnik munkahelyünk, elhagy a párunk, megbetegszünk vagy más módon jelentkezik a krízis. A korábban jól bevált túlélési technikák nem működnek, bármennyire igyekszünk is. Miközben már úgy érezzük, minden lehetőséget kimerítettünk, nemhogy enyhülnének, inkább súlyosbodnak gondjaink.

A krízis “titkos célja”

Úgy tűnik, mintha ezeknek az asztrológiai módszerekkel jelezhető leállásoknak egyenesen az lenne a céljuk, hogy töprengőbe ejtsenek. Vagy épp ellenkezőleg, olyan helyzetbe kerülünk, amelyet azonnal orvosolni kéne, márpedig úgy tudjuk, nem rendelkezünk az ehhez szükséges képességekkel. A születési képlet értelmezése sokat segíthet ilyenkor. Mindenek előtt megtudható belőle, hogy “csak” egy nagyjából hasonló életkorokban jelentkező hullámvölgyről van- e szó, amelyen, mióta világ a világ, mindenki keresztülmegy, és ami, ahogy jött úgy el is fog múlni. Persze, nem azért, hogy életünk minden vonatkozásában az addigi kerékvágásban folyatódjék tovább: bizonyos tanulságokat akarva- akaratlanul le kell vonnunk.

“Akarva”, azaz tudatosan, azzal a szándékkal, hogy ne csak biológiailag, de lelkileg is érettebbé váljunk, sokkal szerencsésebb. Megérthetjük például bizonyos, mára automatikussá vált cselekvési, viselkedési beidegzéseink hátterét, és azokat analóg, de sokkal sikeresebbekkel helyettesíthetjük. Rájöhetünk, miként járultunk, járulunk hozzá mi magunk is, hogy ne működjenek a dolgaink és mit tehetünk, milyen személyiségtartalékokból meríthetünk ahhoz, hogy ezt az ördögi kört megtörjük.

Széllel szemben…

Kiderülhet pl. hogy nem azért nem voltunk eddig sikeresek, mert szerencsétlen flótások vagyunk, hanem mert mondjuk nem saját testi-lelki alkatunknak, ha úgy tetszik energia vagy ösztönmintázatunknak megfelelő úton haladtunk . Ez pedig további, a korábbiaknál konstruktívabb megoldásokra sarkalló kérdéseket vethet fel.

Biztos, hogy itt és most a saját ösvényünket rójuk, vagy egy másikat, családunk, párunk, barátaink, főnökünk, szomszédunk elvárásainak megfelelőbbet? Biztos, hogy arra vágyunk, amire VALÓBAN szűkségünk van, vagy saját igényeinket összetévesztjük azzal, amire mások szerint kéne vágynunk? Egyáltalán, meg tudjuk különböztetni a lelke legmélyéről fakadó igényeket a felénk támasztott elvárásoktól?

%d blogger ezt kedveli: