Zűrös konstellációk – pénzügyi botrányok : Buda Cash, Hungária Zrt, Questor és társaik
Egymás után dőlnek be a magyar brókerházak: először a Buda Cash, aztán a Hungária, és a Questor. A téma asztrológiai szempontból is érdekes.
Az asztrológiában Vénusz a pénzügyek, az anyagi helyzet egyik jelölője, a mundán asztrológiában pedig a gazdasági folyamatokkal áll kapcsolatban. A Kos jegyében nem érzi magát kimondottan otthonosan, így áthaladásának időszakai könnyelmű költekezésre, kisebb- nagyobb anyagi veszteségekre hajlamosíthatnak. Kiegyensúlyozottabb konstellációknál persze csak egy túl jól sikerült buli, valamilyen áhított cuccra költött heti kosztpénz erejéig lépjük túl kereteinket, a most érvényesülő viharos bolygóhatások ( http://hu.blastingnews.com/szorakozas/2015/03/heti-horoszkop-2015-marcius-9-tol-2015-marcius-15-ig-00299239.html) azonban sokkal komolyabb kellemetlenségeket is sejtetnek.
A Koson áthaladó Vénusz és Mars március elei találkozását az Uránusz – Plútó kvadrátjával az asztrológusok világszerte különféle, tőzsdével, bankokkal és más pénzintézetekkel, értékpapírokkal, pénzpiacokhoz kapcsolódó drámai eseménnyel társította (pl. összeomlás, csőd, árfolyamok hullámvasutazása).
A dominószerűen bedőlő magyar brókerházak is csupán ennek az analógialáncnak a részei. A Buda Cash botrány február 24-én, nem sokkal azt követően pattant ki, hogy 20-án a Mars és a Vénusz a Kos jegyébe léptek, március 4-re, amikor a Vénusz találkozott az Uránusszal, és belefutott a Plútó kvadrátba, már egyértelművé vált, hogy nem csak a milliomosok, hanem a kisbefektetők is futhatnak a pénzük után. A néni, aki a temetésére spórolt, éppen úgy, mint a kisvállalkozó, vagy a munkanélküli.
Az ilyen típusú válságok, amikor megfosztatunk a túlélés mindenfajta eszközétől, csakis belső tartalékainkra támaszkodhatunk, az életben maradás pedig gyökeres átalakulást tesz szükségessé, a Plútó analógialáncához tartoznak. A Bak földies jegyében szinte magától értetődő, hogy a válság, személyes és kollektív szinten a pénzügyekkel is kapcsolatba hozható, az Uránusz jelenléte pedig a váratlanság, a következmények kiszámíthatatlanságának a garanciája.
5-én aztán újabb bomba robbant: sikkasztás gyanúja miatt a Nemzeti Nyomozóiroda munkatársai őrizetbe vették a Hungária Értékpapír Zrt négy vezetőjét. Sikkasztás gyanúja mellett okirat- és/vagy közokirat-hamisítás is szerepelhet majd a vádpontok között. A hiányzó összeg milliárdos nagyságrendű.
Március 10-ét, amikor a Vénusz nyomában fújtató Mars is összefutott az Uránusszal, hogy aztán a Plútóval is összeütközzön, világszerte megérezték a pénzpiacok. Ekkor robbant az újabb magyarországi bomba, a Questor Csoport egyik tagjának, a Quaestor Financial Hrurira öncsődjének bejelentése formájában. A vezetőség a Buda Cash – pánikkal magyarázta döntését, emiatt ugyanis az ügyfelek nagyon hirtelen nagyon nagy mennyiségű kötvényt visszaváltani. Aztán sok egyéb is kiderült. A fedezet nélküli pénzügyi tranzakciók például kimondottan Kos Vénusz – Uránusz analógiákat sejtetnek. A sietség, a hisztéria, a váratlanság a Mars- Uránusz analógialánchoz tartottak, az ügy kapcsán pedig marsikus magasságokba csaptak az indulatok.
Aztán az érintett politikai pártok közötti összejátszás rejtettebb, plútói összefüggéseire is fény derült. Persze, ez eddig sem volt nagy titok, de nem is ez a legfontosabb. Jámbor András némi rezignációval így jellemezte a helyzetet a Magyarinfo blogon : „Annak akinek bent ragadt a pénze vagy el fogja veszíteni egy részét, kurva lényegtelen, szocialista, vagy fideszes, jobbikos vagy LMP-s a brókerbotrány. “ A Plútó pedig olyan princípium, amely, akár válságok, kiélezett helyzetek, áldozatok árán is kieszközli a megoldást. Pillanatnyilag ezt az érintettek kártalanítása képezné, valamint egy arra való garancia megszerzése, hogy ilyesmi soha többé nem történhet meg. Ilyen csodareceptet azonban nem sikerül egyhamar összekutyulni, viszont olyan katalizátorok mellett, mint a Mars, Uránusz, Plútó a bűbájos kotyvalék akár fel is robbanhat.
Annak felderítése is plútói munka, hogy a Buda Cash-en túl hova, merre vezet az összefüggések láncolata? Hiszen többek között az is kiderült, hogy a Buda Cash háza táján már 2008-ban sem mentek rendben a dolgok – a Plútó pedig 2008 januárjában lépett Bak jegyébe. Ehhez a tranzitot pedig az asztrológusok már jóval bekövetkezte előtt világszerte pénzügyi, gazdasági krízisekkel társították, abban pedig, hogy 2008 a gazdasági válság első hullámának éve volt, az ízig- vérig materialisták sem kételkednek.
Hogy mi jöhet még ez után? Jóllehet a Vénusz március 18-án átlép a pénzügyi szempontból sokkal stabilabb Bika jegyébe, 30-án pedig kedvező kapcsolatba kerül a Plútóval, a teljes egyenesbe jövetel még várat magára. Április 4-én ugyanis lesz egy teljes holdfogyatkozás is, ami újabb megrázkódtatást jelenthet a pénzpiacoknak. Az amerikai asztrológusok legalábbis ettől tartanak, hiszen az eklipsz Egyesült Államok képletének olyan pontjait érinti, ami nagy megpróbáltatást jelent a bankoknak, tőzsdéknek, jelezheti a dollár gyengülését, gazdaság mélyrepülését.
Robbanékony konstellációk: szétdurrant a paksi projekt?
A Financial Times Paks II-re dobott atombombája elterelte a figyelmet a brókerbotrányról
Izgalmasabbnál -izgalmasabb fejleményeket hoznak a jelenlegi bolygóhatások: az atombomba, amelyet a Financial Times csütörtök este dobott Paks II-re, még az épp zajló brókerbotrányról is eltereli a figyelmet.
Március 12-én, greenwhichi idő szerint 18: 49- kor a Financial Times megszellőztette: az Európai Bizottság döntése csúnyán betett a paksi bővítésnek. A Portfolio című gazdasági lap 20: 13 – kor posztolta a cikk magyar nyelvű összefoglalóját. A hír villámgyorsan terjedt a közösségi médiában.
Asztrológiai szempontból nem meglepők a bővítéssel kapcsolatos fejlemények, hiszen a Plútó – Uránusz kvadrát analógialáncába beletartoznak a nukleáris erőművekkel, atomfegyverekkel, rádióaktív anyagokkal kapcsolatos feszültségek is. Ezek az analógiák ugyanis a robbanékony fényszögkapcsolat mindkét szereplőjéhez, az Uránuszhoz és a Plútóhoz is hozzárendelhetők, amikor pedig huzakodásukba beszáll a harcias természetű Mars is, ilyen vagy olyan módon felszínre kerülnek az általuk jelölt témák is. Nem biztos, hogy a szó szoros értelmében vett nukleáris konfliktus formájában, de azért ennek a lehetősége is benne van a levegőben.
Orbán Viktor 2014. január 13 -án írta alá a paksi bővítésről szóló egyezményt Moszkvában. A megállapodás titokban, váratlanul történt, a pontos részletek a mai napig sem világosak, de az biztos hogy nagyon sok pénzről volt szó. És valószínűleg arról is, hogy akár annak árán is bebetonozza hatalmát, hogy Magyarországot hosszú évekre adósrabszolga-sorba taszítja. Ennek taglalása azonban nem a jelenlegi írás feladata.
Az akkori bolygóhatások egyébként is sok feszültséget tartogattak. A 2013 decemberétől 2014 júliusáig száműzetése jegyében, a Mérlegben vendégeskedő Mars több olyan formáció részese volt, (pl. a Mérleg Mars, akkor Rákban tartózkodó Jupiter, Bak Plútó, Kos Uránusz részvételével kialakult nagy kereszt, amely jóllehet a szerződés megkötésének időpontjában felbomlóban volt, tavaszra újra összeállt) amelyek kiúttalan helyzeteket, kegyetlenkedést, elhúzódó és rengeteg áldozattal járó konfliktusokat, gazdasági problémákat jeleztek világszerte. Egy ilyen szerződés megkötése tehát bőven belefért a képbe.
A sokáig bebetonozottnak vélt egyezményről azonban néhány hete kiderült, valójában talán mégsem az. Hiába, a Plútó- Uránusz kvadrát imádja felrobbantani a sziklaszilárdnak vélt struktúrákat, főleg ha ebben olyan aktív bolygók is közreműködnek, mint a Mars. Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok több szempontból is nyugtalanítónak találta a paksi bővítés tervezetét. Firtatták például miért is kapott meg pályázat kiírása nélkül egy ilyen zsíros projektet a Roszatom, aztán meg azt szerették volna, ha az orosz fél mellett amerikai és uniós partnerek is belevonódának a munkálatokba. Aztán ez is majdnem meglett, de mégsem, mert az Euratom végül nem nézte jó szemmel, hogy Magyarország a Roszatomtól vesz nukleáris üzemanyagot.
Az ezzel kapcsolatos viták és egyezkedések épp február 20 után, egy meghökkentő kezdeteket és váratlan lezárásokat sejtető Vízöntő újholdat és a Mars és a Vénusz Kosba lépését követően kerültek a figyelem középpontjába. (E konstellációk és a pénzügyi hullámvasutazás közötti összefüggést a A kozmikus tűzijáték bedönti a brókerházakat is című bejegyzés vázolta fel.) Ebből a szempontból a cikkben említett március 4.-i dátum is eseménydúsnak ígérkezett. A Népszabadság értesülései szerint ugyanis az EB már akkor döntést hozott azzal kapcsolatban, hogy megfelelnek -e az uniós előírásoknak a paksi bővítés üzemanyag-ellátását szabályozó pontjai.
Röviddel ez előtt azonban a kormány pánikszerűen 30 évre titkosíttatta a paksi projekt már eddig sem nyilvános dokumentációját. Csakhogy egy rangos brit gazdasági lapot mégsem cenzúráztathatott, így 12-én este mégiscsak kipattant a botrány. A Kosban haladó Mars nagyjából most kerül szembe a Mérleg 17. fokával, ahol 2014.január 13-án állt, és április folyamán odaér majd az Uránusz is. Minden esély megvan tehát ahhoz, hogy az eredeti elképzelések boruljanak. Hogy milyen mértékben, nyitott kérdés, hiszen az uránuszi hatások számos meglepetést is tartogatnak.
A csütörtök este felröppent hír nyomán keletkezett káosz, az egymásnak ellentmondó állítások és csúsztatási kísérletek asztrológiai szempontból is értelmezhetők. A Merkúr, a kommunikáció, az okmányok, szerződések jelölője március 13-án a Halakba lépett, március 14-én pedig a Szaturnusz is megtorpan. A várható hatásokkal az e heti előrejelzés is részletesen foglalkozott. Ami röviden elmondható a téma kapcsán: a ködösítési kísérletek és a nagy lelepleződések folytatódni fognak. A Merkúr Szaturnusszal képezett erőpróbáló kapcsolata, kvadrátja ( március 16) jelezhet információs zárlatot, de a kellemetlen igazságok felszínre kerülését is. A Merkúr – Neptun március 18-i találkozása csúsztatásokat, félreértéseket, a valóság elleplezésére irányuló kísérleteket, csalást, manipulációt sejtet, egyszersmind azonban azt is lehetővé teszi, hogy megérzéseink segítségével ráhangolódjunk az igazságra.
Az is valószínű, hogy szó sincs gyors és egyszerű megoldásról. Kétségtelen, hogy a kormány – és elsősorban Orbán Viktor nagyon kellemetlen helyzetbe került, de az is nyilvánvaló, hogy túlságosan sok pénz forog kockán ahhoz, hogy egykönnyen lemondanának róla. A paksi projekt egyszersmind az energiapolitika, a keleti nyitás egyik alappillére is.
A folytatás háromféle forgatókönyve, amit az Atv vázolt fel, szintén illik ezeknek a konstellációknak a karakteréhez.
- Az orosz féllel való szerződésmódosítás meglehetősen nyögvenyelős feladat lesz, és nem megy egyik pillanatról a másikra. Az Európai Bizottság vizsgálatai szintén sok időt vehetnek igénybe (Szaturnusz). Ebben az esetben azonban a bővítésnél új költségek merülnek fel s ezeket részben Magyarországnak kell állnia.
- A magyar kormány felismeri a páratlan lehetőséget: úgy hátrálhat ki az egyre kínosabb megállapodásból hogy az EU-ra foghatja a projekt megtorpedózását.
- Magyarország képes megfellebbezni a jelenlegi döntést a luxemburgi bíróságon, ami több évig tartó jogi huzavonát jelenthet.
(eredetileg a Blasting Newsben közöltem)
Fukushimától az iráni atomprogramig
Plútó Uránusz kvadrát,radioaktivitás, nukleáris fegyverek, atomerőművek és társaik
A radióaktív anyagokkal, nukleáris erőművekkel, atomfegyverekkel kapcsolatos problémás helyzetek hozzátartoznak a Plútó – Uránusz kvadrát analógialáncolatához. A teljesség igénye nélkül íme néhány példa a közelmúltból.
Fukushima
A Halak utolsó fokán állomásozó Uránusz a fukushimai atomerőmű balesettel köszönt be a Kosba. Mint ismeretes, 2011 március 11-i tohukui földrengés (helyi idő szerint 14 : 46 perckor, közép -európai időre átszámolva 6 :46) és az azt követő szökőár súlyos üzemzavarok sorozatát indította el a fukushimai atomerőműben, (2011.március 12 – 2011.március 16 között) előidézve azt a katasztrófát , ami még hosszú éveken át érezteti a hatását. De vannak ennél frissebb események is.
Baleset a zaporizzsjai atomerőműben
2014. november 28 -án, december 15-i bepontosulásához közeledve az Uránusz – Plútó kvadrát egy kevésbé tragikus kimenetelű balesetet jelzett az Ukrajna délkeleti részén levő zaporizzsjai atomerőműben. Az ügy csak pár nap múlva, december elején került nyilvánosságra és pontosan talán még ma sem tudni, mi történt. A hivatalos magyarázat szerint kidőlt egyik, az erőműbe áramot juttató villanyvezeték oszlopa, ami kisebb üzemzavart idézett elő az egyik blokkban.
Putyin rakétái
Vlagyimir Putyinról már hosszú ideje rebesgetik, hogy atomfegyverek bevetésére is hajlandó lenne, „orosz tavaszra” készül, idén február elején aztán az Euromaidanpress nyilvánosságra is hozott pár, ezzel kapcsolatos nyugtalanító bizonyítékot. A nukleáris robbanófejjel ellátott Iszkander típusú rakéták már bevetésre készen állnak Krímben és Kalinyingrádban. Putyin pedig 2015. február elején a célpontokat is megsúgta John Kerry amerikai külügyminiszternek. Ukrajna mellett jutna a szomszédos államoknak, Románia, Moldovának, Bulgáriának, Lettországnak, Lengyelországnak, Fehéroroszországnak is belőlük
Zöld utat kap az iráni atomprogram?
2014. december 8 -án konferenciát tartottak Bécsben az atomfegyverek által képviselt veszélyről. A rendezvényen arra is felhívták a figyelmet, hogy óriási felelőtlenség feloldani az Iránt sújtó gazdasági szankciókat, és zöld utat adni atomprogramjának. Elhinni annak az országnak, amelyet már többször is atomfegyverek kifejlesztésén kapott rajta a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, hogy ez után már kizárólag békés célokra fogja használni nukleáris energiáját. De a figyelmeztetés mit sem használt: Irán a legjobb úton van afelé, hogy kiszabaduljon a nemzetközi karanténból.
Persze semmi sincs ingyen: az alku egyik feltétele, hogy Irán eredményeket érjen el az ISIS elleni harcban. Erre meg is lesz a lehetősége, hiszen az Egyesült Államok átengedte neki az Iszlám Állam elleni szárazföldi hadműveleteket. A tervek szerint az áprilisi, Moszul elleni nagy offenzívát Kasszem Szulejmani, az Iráni Forradalmi Gárda parancsnoka koordinálna. A legközelebbi kétoldalú tárgyalásra 2015 március 15-én kerül sor az Egyesült Államok és Irán között. Bár az aznapi feszült bolygóhatások is sokatmondók, a józan paraszti ész is elegendő annak felismeréséhez: a naivitás és az elvtelen kompromisszumok több generáció életét is tönkre tehetik.
Észak – Korea rakétái
A zűrösen konstellált március 4 -én (l. a brókerbotrányról és a paksi projektről írt bejegyzéseket) Észak Korea megelőző nukleáris csapással fenyegette meg az Amerikai Egyesült Államokat. Két nappal előtte, március 2-án két rakétát lőtt a tengerbe. Persze ilyesmiket már máskor is kilátásba helyezett, csakhogy akkoriban még nem voltak ICBM -típusú, ballisztikus rakétái. Ezek a tengeralattjáróról is indítható, nukleáris robbanófejet szállító harci eszközök már valóban veszélyesek lehetnek az Egyesült Államokra. Megépítésükhöz pedig megfelelő nukleáris és rakétatechnikai háttér szükséges, aminek finanszírozását nem sokan néznék ki a koldusszegény országból.
Pedig Észak – Korea már sok- sok éve rakétatechnológia- nagyhatalomnak számít, régóta folytat nukleáris fegyverek fejlesztési irányuló kísérleteket. Az amerikai hadsereg szerint most a mozgatható indítóállásról – például tengeralattjáróról – felbocsátható ballisztikus rakéták előállítására koncentrálnak. A fentebb bemutatott bolygóhatások miatt érdemes odafigyelni az Index cikkében említett időpontokra is. „A Washington Free Beaconfebruár 18-án azt írta –névtelenül nyilatkozó védelmi illetékesekre hivatkozva –, hogy Észak-Korea januárban tengeralattjáróról indítható rakétával hajtott végre kísérletet. Tavaly novemberben a dél-koreai média számolt be róla, hogy Észak-Korea vízre bocsátott egy szovjet mintára épített tengeralattjárót, amiről ballisztikus rakéta indítható.”
asztropressz 